Az összes kullancs monnyonle!

A múlt hét végén kezdődött. Nem volt kedvem semmihez. Sétálni még csak-csak, de otthon leginkább csak feküdtem. A plüssállatom meg a labda sem kellett.

Egy napig Gazdi még betudta annak, hogy eső volt, meg fülledt idő, ő sem volt jó formában. De amikor még hétfőn reggel is teljesen kókadt voltam, felhívta Dokinénit. Aki a kedvünkért még este fél 8-kor is a rendelőben volt.

Odamentünk. Na persze amikor megláttam, hol vagyunk, el akartam szaladni. Gazdi nem engedte, akartam is rá csúnyán nézni emiatt, de eddigre már nagyon nem voltam jól, szóval a csúnyánnézés nem jött össze.

Bent Dokinéni lázat mért, kiderült, hogy van, közel 40 fokos (addig nem volt), meg kikérdezte Gazdit a tünetekről (nem volt túl sok, a kedvetlenség meg némi étvágytalanság). Aztán vért is vettek, meg kaptam egy kanült a mancsomba. Abba ment az infúzió. Csináltak vérvizsgálatot, ekkor vált teljes bizonyossággá az addigi erőteljes gyanú: babesia. Gazdi azt mondta, minden kullancs mondjonle. Dokinéni egyetértett, jól megbeszélték, hogy nagyon sok a babesiás kutya. A szomszéd asztalon is ugyanezzel a bajjal feküdt egy újfundlandi.

Az infúzió után mindenféle szurikat kaptam. Az utolsó nagyon csípett, majdnem kiugrottam Gazdiék kezéből, de valami olyat magyaráztak, hogy ettől fogok meggyógyulni. Dokinéni még azt is mondta, hogy időben észrevették Gazdiék, hogy baj van, még nem pisiltem csúnya barna színűt. Sok gazdi húzza az időt, és mire orvoshoz viszik a kutyát, már sokkal betegebb, mint én voltam.

Aztán hazaküldtek minket azzal, hogy másnap menjünk vissza.

Mire hazaértünk, sokkal jobban voltam, Gazdi mondta is, hogy látszik, jobb volt a kedvem. Másnap azért visszamentünk. Kaptam megint infúziót, meg szurikat (csípőset már nem). Aztán azt mondta Dokinéni, hogy most már csak gyógyszer kell, szurkálás nem lesz több. Azóta itthon pihengetek, még hamar elfáradok, de már jól érzem magam.

Gazdi persze aggódik, továbbra is. Mert Kiltix van rajtam, és mégis megtalált egy kullancs. Pedig át szokták nézni a bundámat séta után. Plusz ugye ott a négy gyerekük. Miattuk is aggódnak, pedig őket is kenik, meg átnézik, van –e kullancs a láthatáron.

Sokszor és sok helyen elmondták-leírták mostanában, most én is megteszem: mindenki védekezzen fokozottan a kullancs ellen, mert a kis dögök sokan vannak, nem irtják őket, és ronda betegségeket lehet tőlük összeszedni.

Akinek kutyája van, az pedig figyeljen oda a kedvence viselkedésére. Bajt jelezhet, ha valami eltér a megszokottól. Szerencsére Gazdi időben észrevette, Dokinéni pedig meggyógyított.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.