Bemutató gyerekekkel és szivárvánnyal

Megint bemutatóztunk a hét végén. Gazdi tök lelkes, nem is értem, miért, mindig ugyanaz a menetrend. Zaj, tömeg, zene. Engem ez zavar. Pontosabban: zavarT. Eddig. Tegnap úgy döntöttem, ideje véget vetni a nyúlbélaságnak, és csakazértis jól fogom magam érezni.

Amikor odaértünk a bemutató helyszínére, először szokás szerint magam alá csaptam a farkam. Aztán láttam, hogy mindenki jól érzi magát. És rájöttem, hogy én is ezt akarom. Így aztán kihúztam magam, kipecáztam a farkam a lábam közül (még jó, hogy nyíráskor hagytak egy bojtot, így könnyen megtaláltam), és onnantól kezdve tényleg szuperügyes voltam.

Egy kisebb malőr történt, amikor az agilitynél meghallottam a Kisgazdikat a pálya szélén. Akkor odaszaladtam, köszöntem nekik. Aztán gazdi elcibált, és futottunk egy klasszat.

Persze a többiek is kitettek magukért. Krisztián frizbizett Lianával (Quimby persze féltékenyen ugatott, de aztán ő is megmutatta, mit tud), Zsuzsi labdázott Titával. Szilvi Lilije igazi cukiságbomba: pitizik, integet, hempereg.

Zizi és Bence is egyre ügyesebbek. Nugát már a papucsot is helybe viszi Ritának, Bizsu flakont borogat, TurbóRudi haverom meg villámgyors. Bodza mostanra megtanult kosarat cipelni, Kata biztos vinni akarja a hétvégi nagybevásárlásokra.

Neonra Kisgazdi1 is vigyázott, magas kora ellenére még mindig nagyon fürge és lelkes.

Halkan jegyzem meg, hogy felcseperedőben a DASzE utánpótlás-csapata. Ott van ugye Krisztián, aki már elég komolyan versenyez, meg Bence, aki szintén egyre ügyesebb Zizivel.

Plusz Rita kislánya, Lencsi, aki akár saját magát is megsétáltatja, és persze az én Kisgazdijaim. Mi lesz itt,ha mind kutyát akar…

Szóval óriási jó hangulat volt, mellé szuper közönséggel. Debrecen-Józsán éppen sportpályát avattak, focigála vagy miaszösz volt, jó sok gyerekkel. Márpedig gyerekeknek bemutatózni hálás feladat. Sokan jöttek simizni, és persze a kutya-gyerek versenynél Sanya nem győzte számba venni a lelkes jelentkezőket. A gazdik kaptak vacsit is. És természetesen mi is addig kunyeráltunk (na nem a gazdijainktól, hanem a focistáktól), hogy nekünk is lecsúszott egy kis pörkölt. Ha meghívnak minket, megyünk máskor is. De akkor a pörit jutifalatnak kérem.

Igaz, a bemutató végére eleredt az eső, de cserébe kaptunk szivárványt. Aranyat nem találtunk a tövében, másfajta kincset viszont nagyon is…

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.